Baba-Mama Klub Gyúrón

Gyúró Babaklub

Optimális családtervezés

Megfigyelték, hogy a párok életében milyen nagy jelentősége van a gyermek születésének. Ennek ellenére azt tapasztaltták, hogy mégsem tesznek meg mindent azért, hogy egészséges utódjuk szülessen. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek az anyagi és családi háttér biztosítására. Ha az orvosok, szülésznők, védőnők is nagyobb hangsúlyt fektetnének a terhességre való felkészülésre, akkor a leendő szülök is jobban éreznék ennek jelentőségét.
Pozitív családtervezésen értjük azt a legfontosabb nőgyógyászati gondozó munkát, melynek segítségével a serdülők gondozásával kezdődően, a fiatal házasok kellő irányításával segítjük az egészséges terhességek létrejöttét, majd azok gondozását a szülésig. Rendkívül széles körű felvilágosító munka folyik ennek érdekében évtizedek óta. Az egészségügyi ismeretek terjesztésére iskolások között, az egészséges életre nevelésre, a szexuális felvilágosítás végzésére az orvosok, pedagógusok, szülők, védőnők, szülésznők, pszichológusok összehangolt együttműködésére van szükség.


Családtervezési Központ célja, feladata

Az optimális családtervezés alatt a családtervezési módszerek együttesének az utód, a család és a társadalom érdekében történő legmegfelelőbb alkalmazását értjük. A széles körű és igényes családtervezés az utódok egészségét és szellemi adottságait is kedvezően befolyásolja, illetve befolyásolhatná.  E módszerek egységes rendszerbe foglalása és hatékony alkalmazása az egészségmegőrzés szerves része. Hiszen egészséget megőrizni csak az egészségesen születettekben lehet. Így a családtervezés, a
megelőzés sorsdöntő kiindulási pontja mind az egyén, mind a társadalom szempontjából.
A részvétel természetesen önkéntes, mivel a családtervezés a legfontosabb emberi szabadságjogok közé tartozik. A központ szolgáltatásait a társadalombiztosítás finanszírozza.

1. Alkalmassági vizsgálatok

A Családtervezési Alkalmassági Vizsgálatra azokat várják, akik felelősséggel kívánják vállalni gyermekeiket, és mindent meg akarnak tenni azért, hogy utódaik egészségesen szülessenek. A Családtervezési Alkalmassági Vizsgálat a következőket foglalja magában:

Genetikai alkalmasság:

A családfa felvétele (rajzos ábrázolása) révén tisztázhatók a családban korábban előforduló örökletes ártalmak, és ilyenkor ajánlatos a Genetikai Tanácsadó felkeresése. Ezen túl érdemes ismerni az adott családra jellemző betegségeket, éppen az ezeket provokáló környezeti hatások elkerülése érdekében.

A családtervező nő egészségi alkalmassága:

A családtervező nő egészségi alkalmasságát a kórelőzmény és a jelenlegi állapota alapján tisztázzuk. Ha olyan betegségre derül fény a családtervező nőben, amely a terhesség kihordását befolyásolja (pl.: epilepszia, cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, magas vérnyomás, daganat, vese- és májbetegség, szív- és érrendszeri vagy vérképző rendszeri ártalom, sok izületi gyulladás, nemzőszervi elváltozás), akkor a terhességet megfelelően elő kell  készíteni, és a terhesség alatt biztosítani kell a beteg speciális gondozását. Így a veszélyek jelentősen csökkenthetők.


A terhességi alkalmasság:

Ez egy speciális szűrő jellegű nőgyógyászati vizsgálat. Főként három célja van:
1. A méh esetleges rendellenes állapotának (ritka fejlődési rendellenességek vagy az ún. fejletlenség) feltárása
2. Az esetleges gyulladások kórismézése:
- Hüvelytisztaság vizsgálat
- Szexuális úton terjedő betegségek vizsgálata
3. Hormonális zavarok felismerése

Végül a vizsgálat keretében rákszűrés is történik. A rákszűrést évente kell elvégeztetni azoknál a nőknél, akik rendszeres szexuális életet élnek, valamint betöltötték a 18. életévüket.


A családtervező férfi alkalmassága:

A nemzőképesség ellenőrzése a megszakított érintkezés útján nyert ondó laboratóriumi vizsgálatát jelenti. 3-5 napos nemi önmegtartóztatás után a reggeli órákban - egy megszakított érintkezés keretében - az ondót tiszta edényben felfogják, és ezt követően 1-3 órán belül az vizsgálatra kerül.
Az ondósejtek száma milliliterenként átlagosan 40-45 millió. Az élénken mozgó ondósejtek aránya átlagosan 45%. Az ondó mennyisége átlagosan 2-8 ml.
A problémás eseteket az Andrológiai Szakrendelésre utalják.
Kultúránk fonáksága, hogy a gyermekvállalást általában kizárólagos női feladatnak tekintik. A legjobb apák azok lesznek, akik már a felkészülésből is részt vállalnak.


Pszichoszexuális alkalmasság:

A fogamzáshoz a nemi élet elengedhetetlen. Így a családtervezők alkalmasságát e tekintetben is szükséges elősegíteni. A szexuális életükkel elégedetlen párokat (férfiaknál leggyakoribb a korai magömlés, impotencia, nőknél az anorgasmia) szexológushoz utaljuk. Lényeges a túlságosan ritka vagy túl gyakori nemi aktivitás feltárása, mivel ezek is akadályai lehetnek a fogamzásnak. A potenciát befolyásoló tényezők: a táplálkozás, az életmód, a sport, és a stressz.
A szeszesital fogyasztása és az erős dohányzás különösen kedvezőtlenül hat a teljesítőképességre.


Bizonyos veszélyállapotok felismerése és kizárása, AIDS szűrés:

A nőktől vért vesznek, hogy megfelelő vizsgálatokkal kiderítsék, a rubeola védettség, illetve a vérszegénység fennállását, és a toxoplazma parazita elleni antitestek kimutatását.


2.A gyermekvállalás optimális életkora

A szülők gyermekvállalási életkorának elemzésekor elsősorban a gyermek egészségére vagyunk tekintettel. Ezúttal különbséget érdemes tenni a nő és férfi életkora, valamint a biológiai és társadalmi hatások között.

A nő optimális életkora:

A gyermek fejlődési zavarainak gyakorisága némileg változik az anya életkorától függően. A kockázat a 20. és a 35. életév között a legkisebb,  a 18-20. év között, valamint 35-40. éves kor között valamivel magasabb. A 18. év alatt és 40. év felett a várható veszélyek előfordulása azonban már számottevően gyakoribb.
Tizennyolc éves kor előtt azért nagyobb a terhesség-vállalás kockázata, mivel a lányok szervezete és a méh még nem készült fel a terhességre.

A túl fiatal anyától született gyermekben gyakoribbak  a szülési sérülések és a szülés elhúzódása miatti, elsősorban az oxigén-ellátás zavarára visszavezethető idegrendszeri betegségek.
Az anyai életkor előrehaladásával, 38. év  felett kis fokban, 40. év felett számottevően emelkedik a magzatokban a számbeli kromoszómahibák, például Down-kór gyakorisága. Hiszen ahány éves az asszony, annyi évesek a petesejtjei is, emiatt az idősebb petesejtek már több ártó környezeti hatást  szenvedhettek el, mint a fiatalabbak.
Biológiai szempontból tehát a 20. és 35. év közötti időszak a legkedvezőbb a terhesség vállalására. Nem szabad azonban a 35. év feletti gyermekvállalás veszélyét eltúlozni és a biológiai szempontok mellett a társadalmi feltételek alakulására is tekintettel kell lenni.

A családtervező-férfiak életkorának értékelésekor két szempont érdemel említést. Az egyik a genetikai:  a 40 éven felüli férfiak gyermekeiben növekszik az új domináns génhibák gyakorisága. A másik,  a társadalmi szempont fontosabb, és ez a férfiak rövidebb átlagos élettartamával kapcsolatos, ami a szüléskor  hazánkban 60 év körül van. S a gyermeknek apára is  szüksége van, ezért erre mindenképen gondolni kell a gyermekvállaláskor.

A szülések közötti optimális időtartam

A szülések között eltelt évek függvényében  vizsgálva az anya és a gyermek kockázatát, U-alakú összefüggés körvonalazódik. A nemzetközi ajánlások szerint a legkedvezőbb, ha a gyermekek születése között 2-3 év telik el, mivel két ellentétes  szempont egyensúlyát kell megtalálni.

Biológiai tényező:

A születések közötti túl rövid idő mind az anya, mind a gyermek kockázatát növeli. A gyermek esetében ez leginkább az alacsony születési súlyon,  illetve a koraszülésen mérhető le. Ha a kisebb gyermek egy éven belül születik, vagyis a szülés után 3 hónapon belül történt a fogamzás  -  hiszen 9 hónap a terhesség -, akkor négyszer magasabb a koraszülési gyakoriság, és ez sokkal gyakoribb csecsemőhalandósághoz vezet. Ha két éven belül születik a  következő gyermek, valamivel még mindig nagyobb a kockázat. A két évnél hosszabb idő csökkenti az anya  terhességi-szülési és a gyermek általános kockázatát. Ennek megfelelően a később született gyermek súlya a  szokásosnál nagyobb, és kisebb a csecsemő halálozás valószínűsége.
Az előnyök az anya esetében is nyilvánvalóak. A terhesség alatt megváltozik a nők  alakja, amely együtt jár a különben spirális alakú kötőszöveti rostok megnyúlásával és kiegyenesedésével. Mintegy 15 hónapra van szükség az eredeti helyzet visszaállításához. Az új terhességet célszerű teljesen helyreállt testalkattal vállalni.
Később, tehát öt év után emelkedik mind az  anya, mind a gyermek
kockázata.


Pszichológiai tényező:

A pszichológiai szempont a testvérek kapcsolatát tükrözi és eltér a biológiaiétól, ugyanis minél  közelebbi életkorúak a testvérek, annál jobb a kapcsolatuk. A testvérek 3 évnél nagyobb korkülönbsége már megnehezíti az egymás közti  bensőséges viszonyukat. A két ellentétes szempont összeegyeztetése céljából szülés után 15 hónapot mindenképpen tanácsos várni a következő terhességgel, de 3 évnél hosszabb időtartam lehetőleg ne legyen a testvérek között. Így adódik az optimálisnak tartott születések közötti 2-3 éves időtartam.


3. 3 hónapos felkészülés a fogamzásra

Alkalmassági vizsgálatok értékelése:

Amennyiben nincs akadálya a gyermekvállalásnak,  3 hónapos felkészülési idő következik.

Az ivarsejtek védelme:

Az ondósejtképződés során sok  sejtgenerációval kell  számolni. Ezek érzékenysége eltérő. Az ártalmas külső hatásokkal szemben az éretlen ondósejtek a  legérzékenyebbek. Az ős, valamint az érett ondósejtek viszont ellenállóak. A betegségek, kóros állapotok, vegyi mérgezések elsősorban tehát azokat az éretlen ondósejteket károsítják, amelyekből 6-8 hét múlva alakulnak ki az érett ondósejtek. Így ezek csak 6-8 héttel a károsodást követően kerülhetnek ki a női szervezetbe. Az ondósejtképződés alatti sejtosztódások szűrőként is felfoghatók, mert a sérült sejtek általában nem jutnak el a megtermékenyítés lehetőségéhez. Az  ondósejtképződés károsodása tehát elsősorban átmeneti meddőséget okoz.
A petesejtképződés alapvetően eltér a  hím-ivarsejt termelődésétől. A törzspetesejtekből az  éretlen petesejtek már a születés előtt, a méhen belüli életben  kialakulnak.
Az újszülött kislányok petefészkében tehát már ott vannak a nemi érést követően megtermékenyítésre kerülő éretlen petesejtek, így ezek súlyosabb fokú pusztulása akár végleges meddőséget is előidézhet.
A 3 hónapos felkészülési idő alatt mind a családtervező nőnek, mind a családtervező férfinak abba kell hagynia a dohányzást és a szeszesitalok fogyasztását, valamint csökkenteni kell a feketekávé fogyasztását, amennyiben ezzel korábban éltek. Ezentúl minden lehetséges külső ártalomtól védeniük kell ivarsejtjeiket.


A fogamzásgátló-tabetták szedésének felfüggesztése:

Manapság általában a már korábban is nemi életet élő,  és általában fogamzásgátlást alkalmazó személyek vállalkoznak gyermeknemzésre.
A mai tudományos  álláspont szerint a fogamzásgátló tabletták fogamzás előtti alkalmazása a későbbiekben vállalt terhességre semmiféle kedvezőtlen hatással nincs. A fogamzásgátló tabletták alkalmazását viszont helyes három hónappal a tervezett fogamzás előtt abbahagyni, mert a női szervezetnek bizonyos időre van szüksége a belső hormonszabályozás  helyreállításához. A belső hormonszabályozás helyreállásáig eleve csökken az esély a fogamzásra. Viszont ha ez  bekövetkezik, akkor az ilyen terhességekben már nincs ok az aggodalomra. A spirált is a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal helyes eltávolítani.
A fogamzásra történő 3 hónapos felkészülési idő alatt a hagyományos módszerek ( pl: gumióvszer ) ajánlhatók a  védekezésre. Ez bizonyosan nincs semmifajta ártalmas hatással a majdani terhességre.


Magzatvédő vitamin a fogamzás körüli időszakban:

A magzatvédő vitamin alkalmazása  nyilvánvalóan csak a gyermeket megtervező párok esetében jöhet szóba.  Ha sikerülne -  megfelelő felvilágosítással -  a magzatvédő vitamin társadalmi-orvosi hasznosságát elfogadtatni, ez segíthetne  abban, hogy a gyermeket akaró párok minél nagyobb része készítse elő tudatosan a fogamzást.
Kulcsfontosságúnak a szedés elkezdése számít: csak a fogamzás előtt minimum egy hónapos alkalmazása képes az anyai vérben olyan vitamin-koncentrációt biztosítani, amely a  havi vérzés kimaradásakor (vagyis a magzati  fejlődés 15. napjától ) kialakuló fejlődési zavart kivédi. Helyes ezért már a fogamzásra történő három hónapos felkészülés egész időszakában szedni,  és a tápláléknak e vitaminokkal történő kiegészítését a terhesség 3. hónapjának a végéig folytatni.

A vitamin legfontosabb hatóanyaga a fólsav és a B12-vitamin. A fólsav és természetes formája a folát ( újabban javasolják  esetükben a B11- vitamin név használatát), valamint a B12-vitamin kulcsszerepet játszik.


A munkahelyi veszélyek:

Jelenleg a nemzőképes korú nők többsége dolgozik. A problémát az jelenti, hogy amikor a terhességet felismerik, addigra a magzat már túl van a fejlődésének legveszélyesebb időszakán, a nyolcadik héten.
Mi akkor a megoldás? Mindenekelőtt meg kell határozni azokat a fertőző kórokozókkal, mérgező vegyi anyagokkal, ártalmas sugárzással foglalkozó munkahelyeket, amelyek valóban veszélyt jelentenek a fejlődő magzatra.


Fogászati ellenőrzés:

Régi tapasztalat a nők fogainak romlása a terhesség alatt.  Ha az asszony ép, illetve jól karbantartott fogazattal kezdi a terhességet, és megfelelően táplálkozik, akkor  a fogvesztés elkerülhető. A terhesség alatt a magzat az anya által felvett táplálékból általában biztosítani képes csontjainak alapanyagait. Ha a táplálkozás nem megfelelő, és ezek az alapanyagok nem elégségesek, a magzat az anya szervezetéből is elvonhatja ezeket.


Speciális családtervezési torna:

A tervezett gyermekvállalás és a gondosan előkészített terhesség a családtervező nő legjobb pszichofizikális állapotát is igényli.
A terhesség a szervezet statikus rendszerét: a csontrendszert és dinamikus izomrendszerét, valamint a kettőt összekapcsoló izületi- és szalagrendszerét is igénybe veszi. Megváltozik a gerinc fiziológiás görbülete; a test súlyvonala, súlypontja áthelyeződik; átmeneti zavart szenved az egyensúly, a koordináció. Ezekre a változásokra elő kell készíteni -  szervezett, csoportos, szakember által vezetett tornafoglalkozások keretében -  a családtervező nőket. A terhességet megelőző tornának olyan gyakorlatokat kell tartalmaznia, azokat az izomcsoportokat kell előkészítenie, melyekre a terhesség alatt várhatóan különös teher hárul. Az előkészítés feladata a terhesség alatt jelentkező olyan tünetek és panaszok (pl.: derékfájás, visszeresség) megelőzése is, melyek tornával jól befolyásolhatók.
Azokat az izomcsoportokat, amelyeket a terhesség alatt már veszélyes lenne erősíteni, edzeni, de komoly szerepük van a terhesség és a szülés alatt (pl.: hasizom), a fogamzás előtt kell megfelelő szintre, állapotba hozni.


A fogamzás optimális elérése:

A fogamzás napját akkor nevezzük optimálisnak, ha kívánt terhesség a leggyorsabb idő alatt bekövetkezik és a magzati ártalom kockázata a legalacsonyabb.
Miért fontos ez?
A korábbi tudományos vizsgálatok szerint, ha a megtermékenyítést okozó szeretkezés a tüszőrepedés utáni napokban történt, akkor a fogamzások közel 60%-ából olyan magzatkezdemény lesz, amely a vándorlás során vagy a beágyazódás után elpusztul vagy rendellenes lesz. Ha viszont a fogamzáshoz vezető szeretkezés a tüszőrepedés napján vagy a tüszőrepedés előtti napon történt, akkor a károsodott peték aránya csak 7.7% volt. Tehát a havi cikluson belül a megtermékenyítést eredményező szeretkezés napjának komoly orvosi
jelentősége van.


A terhesség korai felismerése:

A rendszeres nemi életet élő pároknál a fogamzás napját megmondani szinte lehetetlen. Így egyetlen biztos támpont marad: az utolsó havi vérzés első napja. A terhesség időtartamát ezért innen számítjuk. A terhesség korai felismerése új helyzetet teremt az egészséges életmód biztosítása terén és a legérzékenyebb korai időszakban, hiszen a terhesek azonnal tudomást szereznek a fogamzás bekövetkeztéről. A beágyazódást követő, robbanásszerűen gyors fejlődés során alakulnak ki a főbb szövetek és szervek, majd a magzat jellemző külső és belső felépítése. A terhesség 10. hete után a főbb test formáiban már jórészt kialakult embryóra főleg a mennyiségi növekedés, a szöveti érés és a működések tökéletesedése jellemző. A legtöbb fejlődési rendellenesség a 10. hét előtt következik be. Éppen ezért különös figyelmet kell szentelni a terhesség legkorábbi időszakának. S ez nem könnyű feladat, mivel a terheseknek legtöbbször nincs tudomásuk terhességük első heteiről, hiszen mire a havi vérzés kimarad, már kéthetes az embryó. Az alapos gyanú megerősíthető az érzékeny koraterhességi próbával mely a HCG-t (humán chorialis gonadotropin) mutatja ki. Így a terhesség felismerése már az embryo fejlődés harmadik hetében biztonságossá válik, és ez tekinthető a terhesség felismerés optimális időpontjának.


4.Teendők a koraterhességben


Az első megjelenésre a terhesgondozásokon, a terhesség korai időszakában van szükség. Ekkor történik az ambuláns felvétel, rákszűrések, terhesség korának megállapítása.
Ebben a korai időszakban kerülendő a versenyszerű sportolás, a szexuális élet, a hosszú utazás.
Amennyiben vérzés és/vagy görcs jelentkezik, haladéktalanul orvoshoz
kell fordulni.
Fontos a pihenés, de a napi 1-2 órai szabad levegőn tartózkodás, a könnyű séta jót tesz.


Tanácsok terheseknek:

Táplálkozás:
A magzat szükséglete  és a fokozott anyagcsere következtében a terhességben fokozódik az anya vitamin és ásványanyag igénye.
Táplálkozási szokásaink mellett a  kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás általában biztosítani képes a megnövekedett szükségletet. Fontos a túlzásoktól való tartózkodás !
Terhesség alatt napi ötszöri étkezés javasolt a következő megoszlásban:
legyen a napi össztáplálék 20 %-a reggeli, 10 %-a a tízórai, 30 %-a az
ebéd, 10 %-a az uzsonna, és   30 %-a a vacsora.
Legyen az étrend változatos, a reggeli és a tízórai lehetőleg teljes étel
(kis  zsírtartalmú  tej és sajtok ), főzelék mindennap, de ne  maradjanak ki a párolt zöldségek, a nyers saláta és gyümölcs sem.
Előnyben részesülnek a növényi zsírok és a zsírszegény húsok ( hal,
baromfi ). A barna kenyér fogyasztása elengedhetetlen. Kerülni kell a tésztákat, édességeket. Fogyasszon a terhes napi 1,5-2 liter folyadékot. Italnak legjobb a víz.


Életmód, öltözködés:
Minden téren ( fizikai, munka, sport ) tartózkodni kell a túlzásoktól.
Indokolt a napi 1-2 óra friss levegőn való tartózkodás, könnyű séta.
Kerülje a terhes a zárt, rosszul szellőzött, dohányfüstös helyiségeket. Fontos a kielégítő éjszakai nyugalom. A hosszú utazás, a hirtelen és erőteljes klímaváltozás nem ajánlott.
A végbelet naponta 1x, a hólyagot naponta többször kell üríteni.
Tilos ülőfürdőt venni a fokozott alhasi vérbőség miatt ! Naponta legalább egyszer kell zuhanyozni. A genitalékat tisztálkodáskor csak kívülről szabad lemosni, tilos a hüvelybe nyúlni, vagy hüvelyöblítést végezni !
A ruházat legyen kényelmes és könnyű, a fehérnemű légáteresztő és pamut.
Kényelmes, lapos sarkú cipőt válasszunk.


Torna:
A speciálisan terheseknek összeállított gyakorlatot szakember vezetésével végezze a terhes.
A terhes torna csak a 12. hét után, szülés-nőgyógyász szakorvos engedélyével végezhető. Ezek  célja a keringés javítása, a helyes testtartás megtanítása és a légzés technika elsajátítása.


Kommunikáció a magzattal:

A társadalmi köztudatban és a tudományos közösségekben még ma is tartja magát az álláspont, miszerint a gyermek lelki fejlődése világrajövetelével veszi kezdetét. E nézet kialakulásában és konzerválásában számos tényező játszik szerepet: történelmi és kulturális kontextusban ma is hatékony a magzatának paradicsomi világot teremtő idealizált anyakép.

Akart és nem akart gyermekek összehasonlító vizsgálatából kiderül, hogy a csecsemőhalálozási arány, az agyi károsodás, a mentális retardáció és a súlyos szocializációs zavarok a nem akart gyermekek körében szignifikánsan magasabb számban fordulnak elő. A nem kívánt gyermekek körében végzett más vizsgálatok a születés utáni első hónapban kétszer magasabb csecsemőhalálozási arányt mutatnak a kívánt gyermekekhez képest .
A kapcsolatfejlesztő programok alkalmasak következtetések levonására: miután a babák kötődési készsége jobb, IQ-szintjük magasabb. A kutatók az eddig rendelkezésre álló összes adat reanalízisét elvégezve oda lyukadtak ki, hogy az IQ-szintünket génjeink mindössze 34%-ban, míg az intrauterin környezet 66%-ban határozza meg (Matt McGue 1997). Kedvező üzenet ez nekünk. Arról is szól, hogy génjeink igazi demokraták. Nem ők döntik el, hogy a társadalmi hierarchiában milyen  messze juthatunk el. Nincs tehát primer biológiai meghatározottságunk. A méhen belüli környezet, a  kapcsolat a döntő.
A terhesség vége felé közeledve fel kell készülni a szülésre-születésre, más szóval az elszakadásra. Ahol kötődés van, ott elszakadás is, és ennek megfelelően gyász is. A 36. héttől azt javasoljuk az anyáknak, kezdjék gyermeküket és önmagukat is felkészíteni az elszakadásra. Speciális instrukciókkal támogatjuk ezt a folyamatot. Kérjük, hívják fel a gyermekük figyelmét arra, hogy nem megszabadulni akarnak tőlük, ahogy ezt egyébként a babák megélik, hanem világra hozni őket, mert a további fejlődésükre belül már nincsen tér. Azt is javasoljuk közölni a babákkal, hogy mi fog történni velük a szülés-születés során, és mi vár rájuk a külvilágban. Figyelemre méltó módon az anyák túlnyomó többsége azt az információt kapta a gyermekétől, hogy tudják, mit kell tenniük.


A családtervező központ címe:

XIV.ker.   Bolgárkerék u. 3. (Örs vezér térnél)
Tel.:383-84-77
363-22-29
363-52-72